Január elsejével 12 millió forintra nőtt az alanyi áfamentesség bevételi határa. Emellett december elsejével 1 milliárd forintra emelkedett a kisvállalati adózási forma belépési értékhatára. Ezekkel az intézkedésekkel több százezer adózó jár jobban.

A kormány célja, hogy a lehető legkedvezőbb adózást biztosítsa a magyar kisvállalkozásoknak. Ennek érdekében az alanyi áfamentesség bevételi határa 2019. január elsejével 12 millió forintra nőtt. Az érintetteknek további könnyebbséget jelent, hogy nem kell áfabevallást készíteniük, így jelentősen csökkennek az adminisztrációs terheik. Mindezeken túl 500 millióról 1 milliárd forintra emelkedett a kisvállalati adózási forma (kiva) belépési értékhatára, ami lehetővé teszi, hogy minél több kis- és közepes vállalkozás élhessen ezzel a kedvező adózási formával. Tavaly a kivából származó bevétel a kétszeresére nőtt, miközben az érintett vállalkozások 35 milliárd forintot spórolhattak meg. 2019-ben tovább csökkenhetnek a munkaadói adók is: míg 2010-ben a munkaadói adó 27 százalék volt, annak mértéke idén júliustól 17,5 százalékra csökkenhet. Ez további béremelések lehetőségét teremti meg.

A minimálbér 149 ezer forintra, a szakmunkás minimálbér 195 ezer forintra nőtt január 1-jével. Így már több mint kétszer annyi, mint 2010-ben volt.

A kormány célja a kezdetektől az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, és meg is érje dolgozni. Ezt a célt szolgálta, hogy a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2010 és 2019 között egyaránt több mint duplájára emelkedett. (A minimálbér 73 500 forintról 149 ezer forintra, míg a szakmunkás minimálbér 89 500 forintról 195 ezer forintra nőtt.) Mindez azt jelenti, hogy az említett időszakban a minimálbér nálunk nőtt a harmadik legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Az OECD kimutatása szerint e szervezet tagállamai közül 2010 és 2017 között a minimálbér reálértéke Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben. A kormány további adócsökkentésekkel szeretné elősegíteni a jövőbeni béremeléseket.

Erős országot csak erős gazdaságra építhetünk. Ezért is fontos eredmény, hogy a magyar gazdaság 2018-ban 4,8 százalékkal nőtt. Ezzel a növekedéssel az élmezőnyben vagyunk az uniós országok között.

A kormány régóta vallja, hogy erős országot csak erős gazdaságra építhetünk. Mindannyian emlékezhetünk rá, hogy a magyar gazdaság 2010-ben a csőd szélén volt. A szocialista kormányzás utolsó évében 6,6 százalékos gazdasági zsugorodást mért a KSH. Ehhez képest 2018-ban 4,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Ezzel a magyar az egyik legdinamikusabb gazdaság az Európai Unióban.

Magyarországon egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet. Az első kilenc évfolyamon mindenki, a többi évfolyamon minden rászoruló gyermek részesül ilyen juttatásban. Mindezek mellett a gyermekek 62 százaléka étkezhet ingyen vagy kedvezményesen.

2010 előtt a tankönyvek árai töretlenül emelkedtek, a tankönyvcsomagok megvásárlása ezért egyre nagyobb terhet jelentett a családoknak. Ezzel szemben ma egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben 11 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre erre a célra. Az első kilenc évfolyamon mindenki, a többi évfolyamon minden rászoruló kapja ingyen a tankönyveit. Mindemellett csaknem háromszorosára emeltük a gyermekétkeztetésre fordított kiadásokat. Így 2019-ben - az előző évhez hasonlóan - 79 milliárd forintot fordítunk a rendszeres és a szünidei ingyenes gyermekétkeztetésre. Ráadásul ma már nemcsak a nyári, hanem az őszi, téli és tavaszi szünetekben is igénybe vehető az ingyen étkezés. Ennek is köszönhető, hogy tavaly összességében 626 ezer fő, azaz az étkezésben részesülő gyermekek mintegy 62 százaléka étkezett ingyenesen vagy kedvezményesen.

A kétgyermekesek adókedvezménye január elsejével havi negyvenezer forintra nőtt. Ez az intézkedés több mint 350 ezer kétgyermekes családot érint. Magyarország ma már kétszer annyit költ családtámogatási célokra, mint 2010-ben.

A kormány célja az, hogy Magyarország családbarát ország legyen. Ezért döntöttünk az Európában is egyedülálló családi adózás bevezetéséről, ami egymillió magyar családnak jelent segítséget. Január 1-jével a két gyermek után igényelhető családi adókedvezmény mértéke 35 ezer forintról 40 ezer forintra emelkedett, amely a 2015-ös összeg duplája. Ez az intézkedés több mint 350 ezer kétgyermekes családot érint. Az egy gyermeket nevelők továbbra is havi 10 ezer, míg a három vagy többgyermekes családok havi 99 ezer forintos kedvezményt kapnak. A mi álláspontunk szerint a népesedési problémákra nem a bevándorlás, hanem a gyermeket nevelő családok célzott támogatása jelenti a megoldást.

Magyarországon ma már közel 800 ezerrel dolgoznak többen 2010-hez képest. A munkanélküliek aránya közel 12 százalékról 4 százalék alá csökkent. Ez azt is jelenti, hogy hazánkban a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most.

A kormány célja változatlanul az, hogy mindenki, aki akar és tud, dolgozhasson. Nagy lépést jelent ebbe az irányba, hogy a 2010-es kormányváltás időszakához képest ma már közel 800 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon. Fontos, hogy az emelkedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol több mint 600 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Így összességében Magyarországon már 4,5 millióan dolgoznak és fizetnek adót. Ezzel szemben a kormányváltás előtt a foglalkoztatottak létszáma alig érte el a 3,7 millió főt. A munkanélküliség 11,8 százalékról 3,6 százalékra esett vissza 2010 óta, ez a harmadik legjobb eredmény az Európai Unióban.